Bejelentés


szüleményeim fáradságos munkával











Kisegítősök

- Feriiii! Miért nézel annyira engemet?
- Katiiii, azt hiszem, tetszel nekem.

- Jól van, akkor annak örülök. Te is?
- Ezt nem értem, hogy "te is".

- Feriiii! Csak azt akartam mondani, én örülök neki, ha csípsz,
és annak is, hogy te.
- Ööööö, értem, az mindjárt más. A haverom mondta: "formás csajod
van". Akkor jöttem rá, hogy tetszel nekem.

- Feriiii, melyik haverod?
- Azt nem ismered, mert ... nem is tudom, lehet, hogy mégis.

- Képzeld el, a Gyuri azt mondta, hogy szeret engem.
- A Gyuriiii?!

- Igen, ő, mikor tegnap utólag mondta, hogy magáévá tett.
- Jó, de ki az a Gyuriiii?

- Az unokatesóm.
- Az unokatesód nem a Nyöszöge?

- Nem, hanem a Gyuri.
- Ahaaaa! Az más. De lehet, csak viccelt veled, és csak mondta,
hogy magáévá tett.

- Nem igaz, mert tényleg.
- Mit tényleg?

- Tényleg magáévá tett, hiszen fájt is.
- Katiiii, te hazudsz, mert az olyan nem szokott fájni. Anya a
múltkor mondta, van madártej a konyhában, magamévá tehetem. Most
mit bámulsz? Magamévá tettem, és jóllaktam, de nem fájt.

- Feriiii, az nem olyan, amiről te beszélsz. Én is azt hittem, de
aztán megmondta az igazat.
- Hihihihi, azt hitted, megzabált a Nyöszöge?

- Mondom, hogy Gyuri, te fafej!
- Nincs is unokatesód.

- Egyik fülem sós, másik fülem paprikás, nem hallom, hogy mit
dumálsz. Vedd tudomásul, hogy van és Gyurinak hívják! Elmeséljem,
hogy történt?
- Csupa fül vagyok, meséld, ha annyira akarod!

- Átjött hozzánk, hogy az aputól pumpát kérjen. Rossz a bicaja,
és az apu meg nem volt otthon nálunk.
- Tudom, nekem is mondta, csak nem tudtam, milyen Gyuriról van
szó. Az a Gyuri, ha tudni akarod, az én legjobb haverom.

- Akkor eddig miért nem mondtad, ha tudtad, hogy magáévá tett?
- A bicajt tudtam.

- Ja?! De hát az meg hülyeség. Na mindegy. Apu nem volt otthon,
nekem meg elmondta. Kérdezte, mikor jön haza, én meg mondtam
neki, hogy nem tudom, mert tényleg nem is tudtam.
- Az anyád nem tudott volna segíteni?

- Ő ritkán van otthon. Általában a szeretőjénél van, de erről
kussoljál, mert senkinek nem szabad tudni róla! Csak az apu tudja
meg én.
- Világos.

- Neked is azt mondta, hogy a féke rossz?
- Nem. Nekem a bicajáról beszélt, de nem tegnap, hanem tudom is
én, mikor.

- De hát ez hülye, nem igaz? Rossz a féke, aztán pumpát kér
hozzá? Mondtam, hogy milyen banga, és hogy várja meg az aput, ha
akarja. Erre megmarkolta a cickóimat.
- Azt egyszer nekem is mondta, de már nem tudom, mikor.

- Mit mondott neked?
- Hát, hogy olyankor gondoljak a cicijeidre, és igaza volt.

- Feriiii, te még soha nem fogtad meg nekem.
- De már többször gondoltam rá, csak te olyankor nem szoktál ott
lenni. Mikor mondta, hogy szeret téged?

- Akarta előbb, hogy menjünk be a szobába.
- Tudta, hogy nálatok le kell venni a cipőt?

- Szerintem nem, mert ritkán van nálunk. Mondtam neki, jó lesz
itt a teraszon is várakoznunk, mert süt a napocska. Feriiii?!
Most miért hallgatsz?
- Nálunk esett az eső. Várjál! Most jut eszembe, tegnap a
nagyinál voltam, ott meg esett az eső, de nem nagyon, csak
annyira, hogy nem sütött a nap. Katiiii! Mond tovább, mert olyan
izgalmas!

- Nyitva volt az előszoba ajtó, és belökött oda, én meg majdnem
elestem, de elkapta a karomat, és nem estem át a küszöbön. Tudod,
van ott az a pad, ahol üldögélni szoktunk veled.
- De aranyos kutya!

- Figyelsz rám, vagy csak pofázok fölöslegesen?
- Persze, hogy figyelek, csak a kutyát is néztem.

- Hol van a kutya?
- Már sehol, mert elszaladt. Szerencséje, hogy nem lökött fel,
különben megrugdostam volna.

- De te a nagymamádnál voltál éppen.
- Na, és akkor mi van? Ma elmondtad volna, én meg holnap
agyonrúgom. Katiiii, ez most melyik Gyuri, akiről szó van?

- Az unokatesóm. Magas, szőke srác.
- Ja, őt lehet, hogy nem is ismerem.

- Akkor miért mondtad, hogy tudod, hogy rossz neki?
- Azt hiszem, összekevertem a másik Gyurival, akit viszont te nem
ismerhetsz, mert nem itt lakik.

- Elég az hozzá, leült a padra, és kivette a nadrágjából a
kukiját.
- De hülye!

- Várjál, ez még semmi! A tiéd mekkora?
- Láthattad a múltkor.

- Ne hazudjál, mert meg se mutattad, csak beszéltünk róla, de
aztán jött valaki, és gyorsan felhúztam a nacimat.
- Ez mikor volt?

- Tudom is én! Megvan. Ezt mondtam neked akkor.
- Nálatok mi volt az ebéd?

- Arra már nem emlékszem, csak mondtam neked, hogy megvan, te
pedig kérdezted, mi van meg. Mondtam, hogy vérzik a nunim.
- A kukid.

- Feriiii, te olyan hülye vagy, mint más nekifutásból. Nincs
kukim.
- Ne mondjál ilyeneket rám, mert megverlek!

- Nem én mondtam, hanem te, amikor lecibáltad a nadrágomat, és
láttad, hogy nem csaptalak be, tényleg vérzik. Na, akkor mondtad,
azért nincs nekem, mert kitépték és vérzik a helye.
- Azt ne mondjad, hogy hülye vagyok nekifutásból!

- Jó. Bocsáss meg!
- Semmi baj.

- Akkor kértem, hogy vedd elő te is, de közben megláttuk, hogy
jön arra valaki. Felhúztam a nacimat, és elszaladtunk.
- Na igen. Azé milyen?

- Az unokatesómról beszélsz? Pfúúújj, rossz íze volt.
- Megetted a Gyuri kukiját? Ezt nem hiszem el.

- Miért rugdosod a kavicsot?
- Unatkozom.

- Akkor szia.

Kati felugrott a padról, elszaladt. Feri ment utána, és kiabált:

- Katiiii! Meséld végig, mit csinált, hogy magáévá tett! Addig
mondtad, hogy elővette a kukiját, és megetted.

- Rendben, de esküdj meg rá, hogy nem rugdosod a kavicsot!
- Esküszöm. Gyere vissza a padra, nehogy elfoglalják mások!

- Nem ettem meg. Az úgy volt, amikor elővette, rátette a kezemet,
és éreztem, hogy nagyon nagy és kemény neki. Mondta, hogy
cumizzak, de én közöltem vele, az hülyeség, mert nem is tudom,
hol van a gyerekkori cumim. Közben, ahogy álltam előtte,
előrehajolva, mert markoltam a kukiját, véletlenül kirúgta alólam
a lábaimat, mert megcsúsztak a lábai. Szerencsére a cipőjére
térdeltem, meg ahogy ijedtemben felsikoltottam, belekerült a
kukija a számba. Erről akár ne is beszéljünk, mert nem volt jó.
Ráadásul szólni akartam neki, hogy vegye ki a számból, de a keze
a fejemen volt, nem tudtam szólni, csak akkor, amikor nemsokára
... olyan valami rossz ízű került a számba. Akkor felugrottam,
elkezdtem köpködni mindenfelé, ő meg mivel háttal voltam neki,
hogy ne köpjem le, lerántotta a bugyimat, és az ölébe ültetett
úgy, hogy  az a kemény kukija pont becsúszott a nunimba.
Sikoltoztam, mert baromira fájt, de lehet, hogy nem hallotta, úgy
megijedt ő is, erősen magához ölelt. Elkezdtem sírni, de akkor
már elengedett, és mondta, hogy mossam meg a nunikámat. Az is
olyan ragacsos meg véres is volt. Nehéz volt megmosnom. Mikor
kijöttem a fürdőszobából, akkor mondta, hogy magáévá tett, meg
azt is, hogy szeret, de sietnie kell haza, nem tudja aput
megvárni, és elment.
- Mást nem mondott?

- Csak azt, hogy ne szóljak senkinek, de te a barátom vagy, azért
mondtam el. A tied kemény? Miért fordultál el?
- Rossz kedvem van.

- Feriiii! Valamit nem értek. Olyat mondtál, hogy az unokatesómat
nem ismered, meg azt, hogy a Gyuri haverodat én nem ismerem.
Akkor hogy mondta neked, hogy néha fogd meg a cicimet?
- Nem érdekes. Te is szereted őt?

- Nem, én mást szeretek.
- Akarod, hogy hazakísérjelek?

- Előbb válaszoljál!
- Ha megmondod, kit szeretsz!

- Azt, aki azt mondta, tetszem neki.
- Nekem tetszel, és mondtam is nemrég.

- Nekem is tetszel, mert jó fej vagy.
- Tudod, a haverommal valahol csavarogtunk, aztán mesélt nekem a
csajairól. Olyan jókat mesélt, meg olyanokról, mint te vagy, hogy
nekem is kemény lett. Mondtam neki, mert erdőben voltunk, hogy
elmegyek pisilni, de látta, hogy feszül a nacim. Azt mondta, ha
masztizni akarok, gondoljak arra a csajra, akivel járok,
képzeljem el, hogy fogom a cicijeit, és meglátom, nagyon jó lesz.
Azóta mindig rád gondolok, és addig csinálom, míg nem jön ki a
kukimból olyan, amilyet te ettél. Abból lesz a kisbaba, ezt is
mondta, csak nem a levegőbe kell engedni, hanem abba, akit
szeretünk. Téged szeret az unokatesód, tehát lesz kisbabátok.
Katiiii! Ne sírjál, mert akkor nekem is sírnom kell!

- Kell a francnak kisbaba. Feriiii, te olyan okos vagy, mit
csináljak?
- Nem tudom, de nekem kéne. Ne sírjál!

- Az apunak nem merem elmondani, meg különben is a Gyuri azt
mondta, ne mondjam el. Ha hazajönne az anyu, neki talán
elmondanám.
- Azért mondta, mert ő is fél.

- Feriiii! Neked sem szabad sírni.
- Már tudom, mit csinálok. Eljössz hozzánk, és elmondjuk anyának.

- De ha nem szabad olyat csinálni, akkor anyád rám megharagszik,
és nem engedi, hogy járjunk.
- De engedi, mert szokta mondani, hogy aranyos lány vagy, és azt
is mondta már, hogy szeretné, ha te lennél a feleségem.

- Mi még nem is csókolóztunk. Tudsz csókolózni?
- Csak szeretnék tudni, meg azt is szeretném, hogy ...

- Mondd ki!
- Amit a haverom mondott az erdőben, de neked nem merem mondani,
mert kinevetsz, meg különben is, te a Gyuri nője vagy már.

- Ha most azonnal elmegyek veled az anyádhoz, akkor megígéred,
hogy többé nem fogsz rám ilyet?
- Megígérem, de csak akkor, ha te is megígérsz nekem valamit.
Katiiii! Amikor meséltél, én úgy éreztem, hogy szerelmes vagyok.
Ezt onnan tudom, hogy fájt. A haverom mondta, amikor az egyik
csaja lefeküdt valakivel, az neki is fájt, mert szerelmes volt
bele, de akkor kiábrándult.

- Én nem feküdtem le, bár gondolom, a Gyuri azt akarta a
szobában. Kiábrándultál belőlem?
- Azt nem tudom, de lehet, mert nagyon fájt. Csak azt tudom, hogy
szeretlek, és jó lenne csókolózni veled.

- Nekem is, csak nem tudom, milyen érzés.
- Harapdáljuk egymás száját, úgy szoktam látni a tévében.

- Nem bánom, Feriiii, de mi van, ha meglátja valaki?
- Legfeljebb azt fogják hinni, hogy az én nőm vagy. Ha pedig az
unokatesód tolja ide a pofáját, belevágom a bicskámat a gyomrába.

- Feriiii! Én a te nőd vagyok.
- Jó, akkor melyikünk kezdi?

- Kezdjed te, te vagy a férfi!
- Add ide a szádat! Katiiii! Közben simizhetlek úgy, hogy
megmarkolom a cicidet?

- Megvan!
- Mit találtál?

- Semmit, csak arra gondoltam, ha úgy csináljuk, ahogy a Gyurival
tegnap, de még csókolózunk is, mert vele olyat nem csináltunk,
akkor lehet, hogy tőled lesz kisbabám, és az már jó lesz, ugye?
- Nekem igen, hát neked?

- Mondtam, hogy jó. Harapjál, de nem ér nagyot!

A gondolataik döcögősek, de az ösztöneik jók. Miután Feri
kezdeményezésére összeért a szájuk, eszükbe nem jutott egymást
harapdálni. Ezzel szemben úgy belejöttek, hogy hosszú percekig
nem hagyták abba, akkor is csak azért, mert kimelegedtek.
Ösztöneikkel egymásra hangolódtak, közben Feri fejében józan
gondolatok ébredtek. Még nem tudatosult benne, de már érezte, ez
más, mint barátság, ami köztük van, és ha ez igaz, akkor tegnap
olyasmi történt Katival, ami megengedhetetlen. Közölte a lánnyal
elhatározását. A történteket elmondják anyukájának, Kati pedig
nem tiltakozott.

A teljes mű a következő linken érhető el:
http://mek.oszk.hu/12500/12535




Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?













Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!